2015. szeptember 10., csütörtök

Nyárvégi fiesta

A Chicho & The Gypsies koncertshow-ját jelentős várakozás előzte meg. A városban többször találkoztam a zenekar plakátjaival és stílusukat is ismerem, de valahogy nem tudtam őket elképzelni a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A helyszínre érkezéskor még meglepett a bejáratban várakozó tömeg, de amint helyet foglaltunk és felhangzott az első ütem, minden a helyére került.

Az este folyamán először a Romano Drom lépett színpadra. Először játszottak a Margitszigeti Nagyszínpadon, a közönség mégis őszinte szeretettel és hatalmas tapssal fogadta őket. Ez nem is meglepő, hiszen a zenekar Magyarország jelenlegi legsikeresebb roma együttese, melynek tagjai anyanyelvükön énekelnek szívhez szóló dalokat. Valószínűleg zenéjük azért népszerű ennyire, mert a komoly múltra visszatekintő roma zenét modern dallamokkal és hangszerekkel teszik még színesebbé, ezáltal alkotva újabb és újabb ritmusokat. Így történt ez ezen az estén is... 


Az előzenekar kiváló játéka csak fokozta a várakozást, s még a Chico & The Gypsies-t vártuk, megtekinthettük a csapat egy különleges hangulatú klipjét. A kis videó stílusa és világa megalapozta a hallgatóság közérzetét és mindannyian tudtuk, hogy igazi latin mulatságban lesz részünk. A színpadra lépő zenekart hatalmas taps köszöntötte, és amikor felhangzott első számuk, a Volare, többen felállva táncoltak rá. 


A Chico & The Gypsies egy francia zenekar, amely mára világhírnévre tett szert. Dalaikat főleg spanyolul éneklik, melyek magukon viselnek latin, flamenco és katalán stílusjegyeket is. Hazánkban (nagyzenekari formában, saját nagykoncerttel) most léptek fel először. A közönség már nagyon várta őket – erről árulkodik az is, hogy majdnem teltház előtt játszottak. Legismertebb számuk, amit bizonyára már mindenki hallott, a Bamboleo.

A közönség gyakorlatilag tombolt a felhangzó dallamokra, s táncra maguk a zenészek is felszólítottak mindenkit. Fel sem tűnt, hogy a koncertshow több mint két órán át tartott, hiszen fergeteges hangulata egészen magával ragadónak bizonyult. Mire felhangzott a Hotel California latinos változata, már vagy ezer ember táncolt egyszerre, és erre még rátett egy lapáttal a jól ismert Waka Waka. Valójában ülőkoncertre számítottam és meglepett a zenekar közvetlensége is, de nagyon jól esett egy ilyen zavartalan, vidám esten is részt venni. 


Sok komolyzenei és jazzkoncert után felüdülés volt ez a lendületes előadás. Jó érzés, hogy még ilyenkor, a nyár végének közeledtével is van koncert, amely képes felpörgetni a hallgatóságot. Külön öröm, hogy olyan kultúra dallamait játsszák, melyet érdemes és fontos megőrizni.

Farkas Zsuzsanna
(Chico and The Gypsies fotók: Carole Mathieu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése