Emlékezzünk: 100 éve született Edith Piaf és Frank Sinatra

Előző este a Margitsziget Szabadéri Színpadán megtartott koncet Edith Piaf számokkal fejeződött be. Az emlékezés másnap este folytatódott a teltházas Jazzy Towerben Farkas Gábor Gábriel & His Band, Szűcs Gabi (a Cotton Club Singers egyik alapítója), Micheller Myrtill (jazzénekesnő) és Szabó Ádám (tangóharmonikás, aki két nappal a koncert előtt új Guinness rekordot hajtott végre azzal, hogy 24 órán keresztül harmonikázott az Erzsébet téren) közreműködésével Swing & Sanzon címmel. Igazán különleges koncert részesei lehettünk, hiszen ez a csapat így együtt nem lép fel minden nap.

A bejáratnál három féle welcome drink várt minket. A korai érkezésem ellenére már jó néhányan a Víztorony udvarán tartózkodtak. Fél nyolc körül szinte teljesen megtelt a nézőtér. A koncert nyolc óra után néhány perccel kezdetét vette.

Az est első részben Edith Piafra emlékeztünk. Gábriel mellett többször a színpadra lépett Szűcs Gabi és Micheller Myrtill. A dalokat angolul, franciául és magyarul hangoztak el, köztük a legnagyobb slágerek (a Padam, Padam és a La Foule), és néhány különleges összeállítás. Közben megtudtunk a nehéz sorsú francia énekesnőről is néhány érdekes dolgot. Minden elhangzott dal rengeteg érzelmet, szomorúságot rejtett. Jó volt a családias légkör, jó volt csak a zenének élni. Átadtam magam a daloknak és kalandozásba kezdtem a fejemben.

Szűcs Gabi ezen az estén énekelt először franciául, ami nagyon jól sikerült neki. Szabó Ádám a Cherbourgi esernyők c. filmből énekelt el egy nagy slágert. Megcsodálhattuk harmonikajátékát is, melyet Gabi és Gábriel egy utcalányról szóló dallal kísért. Micheller Myrtill kiállása, hangja és előadásmódja roppant elegáns volt – erőt, biztonságot sugárzott. Gábriel hangja és játéka elvarázsolt.

Szünetben felmentem a víztoronyba. Az erkélyen a budapesti panorámában és a hatalmas fákban gyönyörködtem a szöcskék ciripelését hallgatva.

A szünet után újrakezdődött az utazás, ezúttal Amerikában jártunk, hogy Frank Sinatrára emlékezhessünk. A Gábriel és zenekara tolmácsolásában előadott vidám Sinatra-dallamokra a közönség még inkább felszabadult. Két szám között rövid történeteket hallhattunk Sinatráról. Nagy slágerek (Witchcraft, Fly Me To The Moon, New York New York, My Way) hangoztak el, melyek közül a közönség néhányba dudorászással is bekapcsolódott.

A koncert utolsó tíz percében Myrtill, Gabi és Ádám újra a színpadra léptek. Közösen énekeltek mindannyian, nagy nevetések közepette. 

Érzelemekben gazdag, mégis könnyed koncert részesei lehettünk. Jobbnál jobb muzsikákat és énekhangokat hallgathattunk közel két és fél órán keresztül. „A hajó megvár!" – jelezte Gábriel viccesen zárszóul. 

Bánhidi Viktória
(Víztorony-fotó: Geberle Berci)